A rózsaszín cumisüvegcumi

A haragos lakók, Dániel, Szabó Gábor és Enci, vadul törtettek Karesz lakása felé a koromsötét folyosón, mintha a düh adta volna nekik a vakvilágban való tájékozódás képességét. A pánikoló tömegben, melyet a katasztrófavédelem villogó zseblámpájának ideges fénye cikázva tört meg, hirtelen egy sápadt, zaklatott alak vált láthatóvá a lépcsőfordulóban. Varga Nóra volt az, aki egy nagyméretű, ám annál feltűnőbb táskát szorongatott a kezében, mintha egy bankrablás után próbálna menekülni a helyszínről, csak épp a zsákmányt felejtené el otthon.
Ahogy a morajló „lynch-csapat” közelebb ért, Nóra arca szinte áttetszővé vált a félelemtől. Megbotlott a sötétben, és a táska kicsúszott a kezéből, tartalma szétszóródott a koszos linóleumon. Dániel lépése megtorpant, Szabó Gábor pedig elfelejtett morogni. A félhomályban, a cserepek és törmelékek között feltűnt valami, ami szürreális módon világított a katasztrófavédelem fényében: egy apró, rózsaszín, márkás bébipacifier gurult ki a táskából, majd megállt pontosan Enci lába előtt.
Egy pillanatnyi, dermesztő csend állt be. A szirénák hangja is tompábbnak tűnt hirtelen, ahogy a lakók tekintete – vagy legalábbis az, amit a sötétben sejteni lehetett a tekintetükből – Nóra és a földön heverő cumisüvegcumi között ingadozott. Nóra arcán a pánikot felváltotta a halálos szégyen, ahogy egyetlen, ösztönös mozdulattal próbálta felkapni az apró, árulkodó tárgyat. De már késő volt.
Székely Ricsi, aki épp a kijárat felé tapogatózott a tömegben, mintha a csomagtartóból árult édesség ára múlna rajta, megbotlott egy elguruló pelenkatartóban. „Már megint valaki elhagyott valamit!” – rebegett, de azonnal elhallgatott, amikor megértette, mit lát. Dr. Balog Henrik, aki mindvégig csendben figyelt, most halványan elmosolyodott a sötétben. A pletykák hálója épp egy újabb, erős szálat kapott.
„Ez… ez meg micsoda?” – suttogta Enci, aki a cumisüvegcumi látványától teljesen megfeledkezett Kareszről és a lincshangulatról. A barna boríték Bálint kezében szinte remegett. A tegnap esti titok, úgy tűnt, máris újabb mellékágat hozott a felszínre, és ezúttal nem Karesz gitárja volt a bűnös. A Vaszoly utca 6. falai, úgy érezte az ember, most már nem csak az áramhiánytól nyögtek, hanem a kibúvó titkok súlya alatt is recsegtek. Nóra gyanús mozgása már nem volt titok, csak egy újabb kérdés a sötétben.