Vászoly utca 6 · Zsombor Dénes
A közös képviselő ébersége
Bálint dermedten állt az ajtó előtt, a fa hidege áthatolt tenyerén, mintha az orvos szavai magát a falat is jéggé változtatták volna. Enci, a képzeletbeli, „kedves” párja, akit Dr. Szabó említett, most kézzelfoghatóbb fenyegetéssé vált, mint valaha. A titok súlya, a leleplezés félelme gyomorba vágta, és hirtelen mintha a folyosó levegője is megfagyott volna körülötte. El sem tudta képzelni, mit szólna Enci, ha megtudja, mi történt valójában. A gondolat hideg verejtéket csalt a homlokára a sötétben.
Eközben a lépcsőházból egyre hangosabb, kaotikus moraj szűrődött fel. Tibor bá a főkapcsoló dobozánál bizonytalanul matatott, a kezében lévő zseblámpa fénye reszketve táncolt a falon. Karesz lakása előtt a felgyülemlett düh már forrpontra hágott, a sötétség felerősítette a kiabálást, a tárgyak tompa puffanását. Valaki „áramot!” üvöltött, valaki más „hallgasson el, Karesz!” A feszültség kézzel tapintható volt.
Ebbe a felfokozott hangulatba lépett be Fekete Zoltán, a közös képviselő. Egy apró, de annál erőteljesebb zseblámpa fénysugara vágta át a sötétséget, miközben a negyedik emeletről lefelé jövet a lépcsőfordulóban észrevette a rendetlenséget. A folyosón, egy lakásajtó elé támasztva, egy elfelejtett szemeteszsák hevert, mellette egy régi bicikli, lánccal a korláthoz rögzítve. Fekete úr szeme azonnal megakadt a szabályszegésen. Arca a zseblámpa fénykörében még a szokásosnál is szigorúbbnak tűnt, ráncai mélyebbé váltak. Bár belsejében őt is kikezdte a hirtelen sötétség okozta bizonytalanság, a kontroll iránti mániája felülírta a félelmet.
„Ez meg mi?” – hangja metsző volt, annak ellenére, hogy a káosz zaja elnyelte volna, mégis mindenki megrezdült a közelében. Tormai főtörzs és Dr. Balog Henrik is megálltak a folyosón, Bálinttól alig néhány méterre, tekintetükkel Fekete úr felé fordultak, akinek szigorúsága ebben a pillanatban talán még a hatóság erejénél is erősebbnek tűnt. A főtörzs elégedetlenül morogva tekintett a biciklire, Balog Henrik pedig kimért, rideg mosollyal figyelte az eseményeket, mintha egy újabb adósság keletkezését látná kibontakozni.
Fekete Zoltán a szemeteszsákhoz lépett, és szinte dühösen bámulta. „Ezt azonnal be kell vinni! Nincs itt helye semminek a folyosón, ezt már legalább tízszer elmondtam!” – mondta, miközben egy cédulát húzott elő zsebéből, és a falhoz nyomta, mintha azzal a gesztussal rendet parancsolna az egész házban uralkodó anarchiának. A fénysugár megvillant a kezében tartott ceruzán, ahogy a sötétben, tapogatózva, egy figyelmeztetést kezdett írni a papírra. A csend, amit a rövid szünet hozott, még nyomasztóbbá tette a helyzetet. Bálint érezte, ahogy a hideg futkos a hátán. Nemcsak Dr. Szabó zsarolásától rettegett, de a közös képviselő szigora, Balog Henrik árnyéka és a házban burjánzó titkok hálója is egyre szorosabbra vonta a hurkot a nyaka körül. A csecsemő halk zokogása bentről szűrődött ki, mint egy rossz lelkiismeret, ami most már egy egész lakóközösség előtt fenyegetett lelepleződéssel.
Eközben a lépcsőházból egyre hangosabb, kaotikus moraj szűrődött fel. Tibor bá a főkapcsoló dobozánál bizonytalanul matatott, a kezében lévő zseblámpa fénye reszketve táncolt a falon. Karesz lakása előtt a felgyülemlett düh már forrpontra hágott, a sötétség felerősítette a kiabálást, a tárgyak tompa puffanását. Valaki „áramot!” üvöltött, valaki más „hallgasson el, Karesz!” A feszültség kézzel tapintható volt.
Ebbe a felfokozott hangulatba lépett be Fekete Zoltán, a közös képviselő. Egy apró, de annál erőteljesebb zseblámpa fénysugara vágta át a sötétséget, miközben a negyedik emeletről lefelé jövet a lépcsőfordulóban észrevette a rendetlenséget. A folyosón, egy lakásajtó elé támasztva, egy elfelejtett szemeteszsák hevert, mellette egy régi bicikli, lánccal a korláthoz rögzítve. Fekete úr szeme azonnal megakadt a szabályszegésen. Arca a zseblámpa fénykörében még a szokásosnál is szigorúbbnak tűnt, ráncai mélyebbé váltak. Bár belsejében őt is kikezdte a hirtelen sötétség okozta bizonytalanság, a kontroll iránti mániája felülírta a félelmet.
„Ez meg mi?” – hangja metsző volt, annak ellenére, hogy a káosz zaja elnyelte volna, mégis mindenki megrezdült a közelében. Tormai főtörzs és Dr. Balog Henrik is megálltak a folyosón, Bálinttól alig néhány méterre, tekintetükkel Fekete úr felé fordultak, akinek szigorúsága ebben a pillanatban talán még a hatóság erejénél is erősebbnek tűnt. A főtörzs elégedetlenül morogva tekintett a biciklire, Balog Henrik pedig kimért, rideg mosollyal figyelte az eseményeket, mintha egy újabb adósság keletkezését látná kibontakozni.
Fekete Zoltán a szemeteszsákhoz lépett, és szinte dühösen bámulta. „Ezt azonnal be kell vinni! Nincs itt helye semminek a folyosón, ezt már legalább tízszer elmondtam!” – mondta, miközben egy cédulát húzott elő zsebéből, és a falhoz nyomta, mintha azzal a gesztussal rendet parancsolna az egész házban uralkodó anarchiának. A fénysugár megvillant a kezében tartott ceruzán, ahogy a sötétben, tapogatózva, egy figyelmeztetést kezdett írni a papírra. A csend, amit a rövid szünet hozott, még nyomasztóbbá tette a helyzetet. Bálint érezte, ahogy a hideg futkos a hátán. Nemcsak Dr. Szabó zsarolásától rettegett, de a közös képviselő szigora, Balog Henrik árnyéka és a házban burjánzó titkok hálója is egyre szorosabbra vonta a hurkot a nyaka körül. A csecsemő halk zokogása bentről szűrődött ki, mint egy rossz lelkiismeret, ami most már egy egész lakóközösség előtt fenyegetett lelepleződéssel.
Ebben a részben
Szereplők
- a-csecsemo
- balint
- dr-balog-henrik
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- fekete-zoltan
- kovacs-tibor
- rado-karoly-karesz
- tormai-zoltan
Helyszín
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-folyoso
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-lepcsofordulo
- vaszoly-utca-6-1-2-emeleti-lepcsohaz
Előző jelenet szereplői
- a-csecsemo
- balint
- dr-balog-henrik
- dr-szabo-andras-az-alkoholista-kartyas-haziorvos
- erika
- kovacs-tibor
- tormai-zoltan
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.