Vászoly utca 6 · Péter Szikra
A Bejelentés Súlya
Fekete Zoltán mélyet sóhajtott, majd egy apró, de határozott mozdulattal előhúzta zsebéből egy összehajtogatott papírlapot. Az elemlámpa fénye megvillant rajta, felfedve a gondosan kinyomtatott szöveget. „Ez egy hivatalos figyelmeztetés, Székely úr” – mondta Fekete, hangja rezzenéstelen volt. „A lakóközösségi szabályzat 3. pontja értelmében, a folyosókon tárolt tárgyak azonnali eltávolítását kérem. Különös tekintettel a… tegnap beérkezett bejelentésre.” A szavak súlya érezhetően lógott a levegőben, nem csak a dobozokra, hanem az egész feszült helyzetre utalva.
Ricsi összeráncolta a homlokát. A „tegnap beérkezett bejelentés” kifejezés égett bele a fülébe. Nem csupán az áru miatt aggódott, hanem azért a kényelmetlen érzésért, hogy valaki már a háttérben mozog, figyel, jelent. „Milyen bejelentés, képviselő úr?” – kérdezte rekedten, de Fekete már Tibor bá felé fordult, jelezve, hogy a beszélgetés lezárult.
Tibor bá végre kiegyenesedett, a kezében tartott égett biztosítékdarabbal. „Hát, képviselő úr, ez nem egyszerű túlterhelés volt” – kezdte, a kezét lassan végigsimítva a mérőszekrény elszenesedett peremén. „Valaki belekötött ide valamit, direktbe. Ez egy szándékos beavatkozás, ráadásul szakszerűtlen. Ezért lett zárlat.” A szavak élesebbek voltak, mint a füst csípős szaga, és a lakók közötti feszültség tovább nőtt. A lopott áram gondolata élesen metszett bele a gyanakvás levegőjébe.
Dániel a zsebébe süllyesztette a telefont, a fenyegető üzenetet elrejtve, de annak súlyát továbbra is érezve. Dr. Balog Henrik tekintete még mindig rajta pihent, és bár Dániel nem nézett fel, érezte a vádoló, rideg pillantást. Balog egy apró, szinte észrevehetetlen mozdulattal elővett egy névjegykártyát a belső zsebéből, és az ujjaival végigsimított rajta. A házban mindenki gyanakodott mindenkire, a sötétség felerősítette a félelmeket, és Fekete Zoltán szigora most már nem csupán a rendről szólt, hanem a lehetséges bűntényről is. A „tegnap esti titok” és a „lakossági bejelentés” árnyéka sötéten vetült a közös képviselő éles szavaira.
Ricsi összeráncolta a homlokát. A „tegnap beérkezett bejelentés” kifejezés égett bele a fülébe. Nem csupán az áru miatt aggódott, hanem azért a kényelmetlen érzésért, hogy valaki már a háttérben mozog, figyel, jelent. „Milyen bejelentés, képviselő úr?” – kérdezte rekedten, de Fekete már Tibor bá felé fordult, jelezve, hogy a beszélgetés lezárult.
Tibor bá végre kiegyenesedett, a kezében tartott égett biztosítékdarabbal. „Hát, képviselő úr, ez nem egyszerű túlterhelés volt” – kezdte, a kezét lassan végigsimítva a mérőszekrény elszenesedett peremén. „Valaki belekötött ide valamit, direktbe. Ez egy szándékos beavatkozás, ráadásul szakszerűtlen. Ezért lett zárlat.” A szavak élesebbek voltak, mint a füst csípős szaga, és a lakók közötti feszültség tovább nőtt. A lopott áram gondolata élesen metszett bele a gyanakvás levegőjébe.
Dániel a zsebébe süllyesztette a telefont, a fenyegető üzenetet elrejtve, de annak súlyát továbbra is érezve. Dr. Balog Henrik tekintete még mindig rajta pihent, és bár Dániel nem nézett fel, érezte a vádoló, rideg pillantást. Balog egy apró, szinte észrevehetetlen mozdulattal elővett egy névjegykártyát a belső zsebéből, és az ujjaival végigsimított rajta. A házban mindenki gyanakodott mindenkire, a sötétség felerősítette a félelmeket, és Fekete Zoltán szigora most már nem csupán a rendről szólt, hanem a lehetséges bűntényről is. A „tegnap esti titok” és a „lakossági bejelentés” árnyéka sötéten vetült a közös képviselő éles szavaira.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- a-bajgunar-csempesz-szekely-ricsi-34-eves-szuteren-2-a-csomagtarto-kereskedo
- a-hideg-fekete-zonas-dr-balog-henrik-50-eves-10-es-lakas-a-kenyszerarverezo-ugyv
- fekete-zoltan
- kelemen-daniel
- kovacs-tibor
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.