VII/7. Új rejtély a hálókocsin — A dupla szigetelés és a tompa rezonancia

A sárgaréz henger hűvös tapintása és a friss méhviasz leheletnyi illata még jelen volt a szűk folyosón, amikor a szerelvény enyhén megdőlt egy elnyújtott kanyarban. Monsieur Émile Vaneau óvatosan a zsebébe süllyesztette a monokliját, s elégedett nyugalommal szemlélte a teáscsészéje mellett pihenő polírozott fémtokot. Dr. Kroll zakója szegélyét babrálta, miközben tekintete láthatóan kereste a legközelebbi kiutat a kellemetlen helyzetből.
– Egy természetkutató számára a fegyelem elengedhetetlen – jegyezte meg Vaneau könnyed eleganciával, alig hallhatóan megkavarva a gőzölgő teáját. – Ám úgy tűnik, a geológia tudománya az utóbbi időben meglepően szoros kapcsolatba került a finommechanikával. A rézkampó olyan nyomot hagyott a hengeren, amelyet egy közönséges mintavételi szerszámkészlet aligha indokolna.
Dr. Kroll köszörülte a torkát, és megpróbált visszanyerni valamit korábbi kimértségéből. – A feltevései elhamarkodottak, Monsieur. Egy utazó tudós csomagjában óhatatlanul előfordulnak apróbb karcolások, a szerelvény rázkódása pedig sok mindent megmagyaráz. Ön túl sokat lát bele egy ártalmatlan mintatartóba.
– Lehetséges – bólintott Vaneau, s hangjában nem volt sem gúny, sem él. – A tények azonban ritkán tévednek, még ha néha szeretik is megtréfálni a felületes szemlélőt. Laurent, lenne olyan kedves, s megnézné a kilences fülke feletti szellőzőrács alsó peremét? A finom rézreszelék jelenléte a folyosó ezen szakaszán pontosan arra utal, hogy a henger nem a szőnyegen nyerte el végleges formáját.
Laurent kalauz habozás nélkül a falban futó szellőzőpanelhez lépett, ahol a polírozott rézveretek találkoztak a mahagóni faborítással. Dr. Kroll arca e pillanatban érezhetően elfehéredett. A fémrács mögötti dupla szigetelés mentén finom, alig látható rés tátongott, amelyből halk rezonancia kíséretében egy apró, selyemszállal rögzített tárgy körvonala derengve rajzolódott ki.
– Úgy vélem, Elberen állomása előtt még akad egy kis tisztázandó feladatunk – fordult Vaneau a tudós felé egy halk, kimért mosollyal. – Az igazság ugyanis, ellentétben a jól viaszolt hengerekkel, ritkán szorul kenőolajra.