Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
414/10. A bőrtáska titka — A Saint-Mireux-i állomás
– Tehát Önök ketten gondosan összedolgoztak – fejezte be a levezetést Monsieur Vaneau, teljesen mellőzve a teátrális gesztusokat. – Az egyikük meglazította a hálókocsi falióráját a bőrtáskából előhalászott rézalkatrészekkel, míg a másikuk a mesterségesen nyert tizenkét percben felcserélte a lepecsételt vámbárcákat a fémkoffereken. A félrevezetés alapja csupán a jól ápolt időzítési káosz volt.
Mielőtt a sötétkék kabátos utas bármit válaszolhatott volna, a szerelvény hirtelen nagyot fékezett. A folyosó széli kisasztalon csörrenve koccantak össze a teáscsészék. Az Intercontinental Express lassan begördült a kivilágított Saint-Mireux állomás peronja mellé.
A hálókocsi ajtajában szinte azonnal megjelent a helyi rendőrbiztos két egyenruhás nyomozó kíséretében. Röviden körbehordta tekintetét a társaságon, majd határozott lépéssel a két tetten ért utas elé lépett.
– Letartóztatom Önöket a vámhatóság szándékos félrevezetése és tiltott árukicserélés kísérlete miatt! – dörögte a biztos.
– ...valamint a hálókocsi órájának szentségtelen átállítása miatt – fejezte be Vaneau a saját mondatát száraz derűvel, mintha a hatóság érkezése csupán az ő pontos végszava lett volna.
A két elfehéredett csalót azon nyomban le kísérték a vonatról. A folyosón elült a feszültség, Laurent kalauz pedig mély sóhajjal törölte meg a homlokát. A nyitott ajtón át újjáéledt a mozgás: a peronról egy zaklatott külsejű, új utas lépett a kocsi folyosójára, aki egy meglepően nehéz, dupla lakatú fatokot szorongatott a hóna alatt, miközben gyanakvó pillantásokat vetett a fülkék felé.
Émile Vaneau egyetlen halk kattanással zárta vissza ezüst zsebóráját, visszacsúsztatta a mellényzsebébe, és elégedetten simította meg a hajtókáját. A vonat ajtai becsukódtak, és a szerelvény komótosan kigördült az állomásról, hogy a sötétben robogjon tovább a következő megálló felé.
Mielőtt a sötétkék kabátos utas bármit válaszolhatott volna, a szerelvény hirtelen nagyot fékezett. A folyosó széli kisasztalon csörrenve koccantak össze a teáscsészék. Az Intercontinental Express lassan begördült a kivilágított Saint-Mireux állomás peronja mellé.
A hálókocsi ajtajában szinte azonnal megjelent a helyi rendőrbiztos két egyenruhás nyomozó kíséretében. Röviden körbehordta tekintetét a társaságon, majd határozott lépéssel a két tetten ért utas elé lépett.
– Letartóztatom Önöket a vámhatóság szándékos félrevezetése és tiltott árukicserélés kísérlete miatt! – dörögte a biztos.
– ...valamint a hálókocsi órájának szentségtelen átállítása miatt – fejezte be Vaneau a saját mondatát száraz derűvel, mintha a hatóság érkezése csupán az ő pontos végszava lett volna.
A két elfehéredett csalót azon nyomban le kísérték a vonatról. A folyosón elült a feszültség, Laurent kalauz pedig mély sóhajjal törölte meg a homlokát. A nyitott ajtón át újjáéledt a mozgás: a peronról egy zaklatott külsejű, új utas lépett a kocsi folyosójára, aki egy meglepően nehéz, dupla lakatú fatokot szorongatott a hóna alatt, miközben gyanakvó pillantásokat vetett a fülkék felé.
Émile Vaneau egyetlen halk kattanással zárta vissza ezüst zsebóráját, visszacsúsztatta a mellényzsebébe, és elégedetten simította meg a hajtókáját. A vonat ajtai becsukódtak, és a szerelvény komótosan kigördült az állomásról, hogy a sötétben robogjon tovább a következő megálló felé.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- az-uj-csorgo-utas
- fiatal-fatyolos-holgy
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
- sotet-kopenyes-utas
- sotetkek-kabatos-utas
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.