Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
302/7. A vegyület csapdája — Kattannak a bilincsek
– Bámulatos logika, Monsieur Vaneau – sóhajtotta a sötét köpenyes utas, miközben a falnak támaszkodott. – De nincs rá bizonyítéka, hogy a faboríték tartalma valóban reakcióba lépett volna a hegedűtokban rejtőző folyadékkal.
– A kémia szerencsére nem igényel külön bizonyítási eljárást, megteszi azt önmaga – válaszolta Vaneau száraz mosollyal. – Amint a két anyag találkozik, a szag azonnal elárulja a szándékot. A rekeszben lévő hűtőfolyadék és ez a katalizátor együttesen képezik azt a fojtogató gőzt, amelyet mindannyian éreztünk.
Laurent kalauz szélesre nyitotta a száját, de mielőtt megszólalhatott volna, a szerelvény éles csikorgással fékezni kezdett. A fém fékpofák süvítése betöltötte a folyosót, az ablakon túl pedig feltűntek Miremont állomás sárgás lámpái.
A vonat simán megállt a peron mellett. A tolóajtó nyomban kinyílt, és két határozott lépésű helyi nyomozó lépett a kocsiba, sötét egyenruhában, szigorú tekintettel.
– A törvény nevében letartóztatom önöket tiltott vegyi anyagok csempészete miatt! – harsant a vezető nyomozó hangja, ahogy a sötét köpenyes utasra és a hegedűtokot szorító fiatal nőre mutatott.
– Pontosan nyolc másodpercet késtek a menetrendhez képest, uraim – jegyezte meg Vaneau szelíden, miközben zsebre tette ezüst zsebóráját. – De a fémkazetta megóvásáért járó köszönetet így is elfogadjuk.
A nyomozók kattanó bilincsekkel kísérték le a gyanúsítottakat a peronra. Laurent megkönnyebbülten fújt egyet, miközben az ablakon át figyelte a táguló sötétséget. A szerelvény lassan kigördült az állomásról a csillagos éjszakába, miközben a folyosó végén egy új utas tűnt fel, szokatlanul könnyű poggyásszal és túlságosan is kíváncsi pillantással.
– A kémia szerencsére nem igényel külön bizonyítási eljárást, megteszi azt önmaga – válaszolta Vaneau száraz mosollyal. – Amint a két anyag találkozik, a szag azonnal elárulja a szándékot. A rekeszben lévő hűtőfolyadék és ez a katalizátor együttesen képezik azt a fojtogató gőzt, amelyet mindannyian éreztünk.
Laurent kalauz szélesre nyitotta a száját, de mielőtt megszólalhatott volna, a szerelvény éles csikorgással fékezni kezdett. A fém fékpofák süvítése betöltötte a folyosót, az ablakon túl pedig feltűntek Miremont állomás sárgás lámpái.
A vonat simán megállt a peron mellett. A tolóajtó nyomban kinyílt, és két határozott lépésű helyi nyomozó lépett a kocsiba, sötét egyenruhában, szigorú tekintettel.
– A törvény nevében letartóztatom önöket tiltott vegyi anyagok csempészete miatt! – harsant a vezető nyomozó hangja, ahogy a sötét köpenyes utasra és a hegedűtokot szorító fiatal nőre mutatott.
– Pontosan nyolc másodpercet késtek a menetrendhez képest, uraim – jegyezte meg Vaneau szelíden, miközben zsebre tette ezüst zsebóráját. – De a fémkazetta megóvásáért járó köszönetet így is elfogadjuk.
A nyomozók kattanó bilincsekkel kísérték le a gyanúsítottakat a peronra. Laurent megkönnyebbülten fújt egyet, miközben az ablakon át figyelte a táguló sötétséget. A szerelvény lassan kigördült az állomásról a csillagos éjszakába, miközben a folyosó végén egy új utas tűnt fel, szokatlanul könnyű poggyásszal és túlságosan is kíváncsi pillantással.
Ebben a részben
Szereplők
- a-sotet-kopenyes-utas
- fiatal-no-hegedutokkal
- helyi-nyomozok
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
Előző jelenet szereplői
- a-sotet-kopenyes-utas
- laurent-kalauz
- monsieur-emile-vaneau
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.