Nyomozás az InterContinental expresszen · Mr. Poliniak
287/3. A rejtett kulcs — Kénes gőzök és puszpángfa
– Puskapor? – dadogta a szürke kalapos utas, és hirtelen olyan sápadt lett, mint a hálókocsi frissen vasalt ágyneműje. – Ez kizárt. Legfeljebb... szénpor. Vagy száraz mandulahéj-őrlemény! A mechanika finomhangolásához szükséges.
– A szénpor ritkán szaglik kénes dicsőséggel, és még ritkábban igényel sárgaréz gyutacsot – jegyezte meg Émile Vaneau, miközben finom mozdulattal, mintha csak egy ritka orchideát fonna körbe, elvette a dobozt a reszkető férfitől. – Különösen, ha a doboz belső peremén apró égésnyomok húzódnak.
– Ez hallatlan! – sziszegte a könyvhalmokkal utazó nő, szorosabban magához szorítva egy vaskos enciklopédiát. – Fel akar minket robbantani? Nekem még három fejezetem van a gótikus építészetről!
– Nyugodjon meg, mademoiselle, a gótika minden bizonnyal kibírja a következő megállót – mondta Vaneau, majd a zaklatott utas felé fordult. – Az Ön kabátjának jobb belső zsebe viszont meglehetősen nehéznek tűnik. Megengedi?
Azzal a detektív két ujjával elegánsan becsúsztatott a férfi szürke kabátjának hajtókája mögé, és egy nehéz, cirkalmas vas kulcsot emelt ki a rafináltan felhasított bélésből.
Émile Vaneau ekkor elővette régi ezüst zsebóráját. Kinyitotta, egy pillanatig nézte a számlapot, majd nyugodtan megszólalt:
– Pontosan tizenkét perc múlva Auberoche állomására érkezünk. Addig is, legyen kedves elárulni: miért rejtegette ezt a kulcsot, ha a dobozban állítása szerint csak ártatlan aroma lakik?
A kalapos utas teljesen összetört, miközben az elegáns hölgy halkan felsóhajtott a háttérben.
– A szénpor ritkán szaglik kénes dicsőséggel, és még ritkábban igényel sárgaréz gyutacsot – jegyezte meg Émile Vaneau, miközben finom mozdulattal, mintha csak egy ritka orchideát fonna körbe, elvette a dobozt a reszkető férfitől. – Különösen, ha a doboz belső peremén apró égésnyomok húzódnak.
– Ez hallatlan! – sziszegte a könyvhalmokkal utazó nő, szorosabban magához szorítva egy vaskos enciklopédiát. – Fel akar minket robbantani? Nekem még három fejezetem van a gótikus építészetről!
– Nyugodjon meg, mademoiselle, a gótika minden bizonnyal kibírja a következő megállót – mondta Vaneau, majd a zaklatott utas felé fordult. – Az Ön kabátjának jobb belső zsebe viszont meglehetősen nehéznek tűnik. Megengedi?
Azzal a detektív két ujjával elegánsan becsúsztatott a férfi szürke kabátjának hajtókája mögé, és egy nehéz, cirkalmas vas kulcsot emelt ki a rafináltan felhasított bélésből.
Émile Vaneau ekkor elővette régi ezüst zsebóráját. Kinyitotta, egy pillanatig nézte a számlapot, majd nyugodtan megszólalt:
– Pontosan tizenkét perc múlva Auberoche állomására érkezünk. Addig is, legyen kedves elárulni: miért rejtegette ezt a kulcsot, ha a dobozban állítása szerint csak ártatlan aroma lakik?
A kalapos utas teljesen összetört, miközben az elegáns hölgy halkan felsóhajtott a háttérben.
Ebben a részben
Szereplők
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- az-elegans-holgy
- az-uj-kalapos-utas
- monsieur-emile-vaneau
Helyszín
- 4-es-fulke-elotere
- a-vonat
Előző jelenet szereplői
- a-konyv-halmokkal-utazo-no
- energikus-ur-csorgo-poggyasszal
- monsieur-emile-vaneau
- zaklatott-uj-utas
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.