Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

Lépnyomok a porban

Bandi cipője alatt halkan csikorgott a kőtörmelék, ahogy megkezdte az ereszkedést a sötétségbe. A lépcsőfokok nyirkosak és hidegek voltak, a mélyből pedig szikla- és nedves földillat áramlott feléjük. Borda közvetlenül a nyomában haladt, vaskos vállával majdnem a nyers kőfalnak ütközve. Bár megpróbált mozdulatlan arccal lépegetni, a sötétség bizonytalansága miatt gyanakvóan figyelte a falak árnyait.
– Lassan, fiam, nehogy megcsússz! – suttogta mögöttük az idős asszony, s magasra tartotta a fáklyát. Az imbolygó sárga fény kísérteties táncba kezdett a nedves sziklákon.
Húsz lépcsőfok után a lépcsősor végre kiegyenesedett. A szűk torok egy alacsony folyosóba torkollott, amelynek mennyezetéről sűrű gyökérfonatok csüngtek alá. A fenti nyílásból érkező huzat itt alábbhagyott, de Borda határozottan lépett előre, megelőzve Bandit, hogy saját testével védje a fiatalabbat.
A folyosó néhány lépés után egy apró, sziklába vájt kamrába vezetett. A sarokban egy régi, szétkorhadt faborítású láda maradványai hevertek. Bandi hirtelen megtorpant, és a földre mutatott: a vastag porrétegben világosan kirajzolódtak egy pár lábnyom körvonalai. Nehéz csizmák hagyták ott a nyomukat, és a jelek szerint nem is olyan régen.
– Nem mi vagyunk az elsők – jegyezte meg fojtott hangon Borda, s feszülten nézett körbe.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.