Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A kőfolyosó kettős útja

A kőfal mögött feltáruló, szűk alagút hűvös, dohos levegője azonnal arcul csapta a kis csapatot. Bandi reszkető kézzel emelte magasabbra a fáklyát, aminek imbolygó fénye kísérteties árnyékokat vetett a nyirkos falakra. Borda, a hatalmas fekete eb, behúzott farokkal, halkan morogva lépkedett Mirella sarka mögött, mintha minden árnyékban ellenséget sejtene. Az idős asszony szaporán mormolt magában egy régi védelmező imát, miközben ujjai görcsösen kapaszkodtak a sáljába.
Mirella azonban nem hagyta, hogy a bénító félelem eluralkodjon rajtuk. Bár a sötétség mélysége az ő óvatosságát is próbára tette, igyekezett könnyed maradni. Megveregette a kutya fejét, majd gyengéden meglökte a megtorpanó Bandi vállát, hogy mozgásban tartsa a fiút.
– Na, ne álljunk itt, mintha a tiszttartó ostorára várnánk – suttogta, hangjában azzal a megnyugtató, csipkelődő tónussal, ami mindig erőt adott a didergőknek. – A hűbérurak kapzsisága sokkal félelmetesebb ennél a poros lyuknál, mégis mindig túljárunk az eszükön.
Ahogy mélyebbre merészkedtek a járatban, a talaj lejteni kezdett. A falakon fura, csigavonalas vésetek tűntek fel, amelyek a ládán látott kristályspirálra emlékeztettek. Bandi hirtelen megállt. A fáklya fénye egy elágazást világított meg: az egyik ösvény meredeken lefelé vezetett a vaksötétbe, míg a másik egy régi, vasalt ajtóhoz, amely mögül hűvös, erdei fuvallat szűrődött be.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • jarat

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.