Mirella és az ekhós szekér · Mirella
A járat hívása
A por lassan leülepedett, de a látvány nem hozott megnyugvást. A sötét rés, mely a falban tátongott, hideg, dohos levegőt árasztott, mintha maga a föld nyílt volna meg alattuk. Bandi szeme kikerekedett a félelemtől, szorosabban húzta maga mögé az idős asszonyt, aki remegő kézzel markolta az ingét. „Mi… mi ez?” – suttogta Bandi, hangja alig hallható volt a szívverésétől. Borda mély, figyelmeztető morgással jelezte, hogy a veszély nem múlt el, csak alakot váltott.
Mirella, bár a szíve hevesen dobogott a mellkasában, nem tudta levenni a tekintetét a járatról. Valami vonzotta, egy ismeretlen, de sürgető hívás. A kristályspirál még halványan derengett a ládán, mintha üzenne, hogy ez csak a kezdet. Egy pillanatra érezte a többiek aggódó tekintetét a hátán, a néma kérdést, ami mindannyiuk száján ott lógott: bemenjenek, vagy maradjanak a biztosnak tűnő, ám mégis kiszámíthatatlan kőházban?
„Valami… valami ott van bent” – mondta Mirella halkan, inkább magának, mint társainak. Szavai a csendben felerősödtek, és újabb borzongást küldtek végig a gerinceken. Az idős asszony felszisszent, Bandi pedig megpróbálta visszafogni Mirellát, de az asszony már megtette az első, apró lépést a sötétség felé. Borda szorosan követte, készen állva, hogy bármilyen fenyegetésre reagáljon, ami az újonnan feltárt mélységből előtörhet.
A járat szája olyan volt, mint egy fekete lyuk, ami elnyeli a fényt. Mirella a kezét felemelve próbált kitapogatni valamit a sötétben, de csak a hideg, nyirkos levegő érintette az ujjait. Mi várhat rájuk odaát? Vajon biztonságot találnak, vagy még nagyobb veszélybe sodorja őket ez a titokzatos folyosó? A döntés súlya ránehezedett a vállára, de a kristályspirál hívása erősebb volt minden félelemnél. Lassan, megfontoltan belépett a sötétségbe, Borda szorosan a nyomában, Bandi és az idős asszony pedig tétován, de követték. A kőfal lassan visszacsúszott, magába zárva őket az ismeretlenbe.
Mirella, bár a szíve hevesen dobogott a mellkasában, nem tudta levenni a tekintetét a járatról. Valami vonzotta, egy ismeretlen, de sürgető hívás. A kristályspirál még halványan derengett a ládán, mintha üzenne, hogy ez csak a kezdet. Egy pillanatra érezte a többiek aggódó tekintetét a hátán, a néma kérdést, ami mindannyiuk száján ott lógott: bemenjenek, vagy maradjanak a biztosnak tűnő, ám mégis kiszámíthatatlan kőházban?
„Valami… valami ott van bent” – mondta Mirella halkan, inkább magának, mint társainak. Szavai a csendben felerősödtek, és újabb borzongást küldtek végig a gerinceken. Az idős asszony felszisszent, Bandi pedig megpróbálta visszafogni Mirellát, de az asszony már megtette az első, apró lépést a sötétség felé. Borda szorosan követte, készen állva, hogy bármilyen fenyegetésre reagáljon, ami az újonnan feltárt mélységből előtörhet.
A járat szája olyan volt, mint egy fekete lyuk, ami elnyeli a fényt. Mirella a kezét felemelve próbált kitapogatni valamit a sötétben, de csak a hideg, nyirkos levegő érintette az ujjait. Mi várhat rájuk odaát? Vajon biztonságot találnak, vagy még nagyobb veszélybe sodorja őket ez a titokzatos folyosó? A döntés súlya ránehezedett a vállára, de a kristályspirál hívása erősebb volt minden félelemnél. Lassan, megfontoltan belépett a sötétségbe, Borda szorosan a nyomában, Bandi és az idős asszony pedig tétován, de követték. A kőfal lassan visszacsúszott, magába zárva őket az ismeretlenbe.
Ebben a részben
Szereplők
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Helyszín
- house
Előző jelenet szereplői
- bandi
- borda
- idos-asszony
- mirella
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.