Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A bronz korong játéka

A szűk járat meredeksége néhány lépés után kissé megszelídült, ám a kőfalak közt rekedt meleg levegő egyre érezhetőbbé vált. A ritmikus, fémes koppanások, amelyek idáig kísérték a kis csapatot, váratlanul meglágyultak: a száraz pattanásokat egy mély, zengő csendülés váltotta fel, mintha valaki vékony rézlemezt ütögetne a távolban.
Bandi megállt, hátát a nyirkos sziklának vetve. „Halljátok? Ez... ez már más hang” – suttogta, s idegesen pillantott a sötétbe. Az idős asszony nem felelt, csak még szorosabban kapaszkodott Borda köpenyébe, mialatt tekintetével a sárgás gyertyafény táncoló árnyait követte.
Borda lassú, megfontolt léptekkel haladt élen. A folyosó itt váratlanul kiszélesedett egy apró, félköríves fülkévé. A falból ódon, bronzból öntött korong állt ki, amelyet a lentről áramló meleg fuvallat lassan, szinte észrevétlenül forgatott. Minden egyes fordulatnál egy apró rézkalapács ütődött a sziklába vésett mélyedéshez, kiadva a rejtélyes, szabályos hangot.
„Csupán egy szerkezet...” – mormolta Borda, de a hangjában bujkáló feszültség nem enyhült. Ahogy közelebb hajolt, és a mécsest a korong mögé tartotta, észrevette, hogy a járat itt kettéágazik: az egyik ág lefelé lejtett a sötétbe, míg a másikból lágy, zengő muzsikához hasonló morajlás szűrődött ki.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.