Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
403/3. A helycsere mechanikája — Az önműködő előléptetés
Az esernyős alak úriemberhez méltó önuralommal igazította meg vizes gallérját. A rézhenger ketyegését a fővárosi antikváriumok elkerülhetetlen, bár némileg ízléstelen modernizációs vadhajtásának tudta be – olyasminek, mint a csőpostán továbbított nyugta vagy a gőzhajtású porrongyoló.
– Rendkívül hatékony – jegyezte meg fanyar mosollyal, és megkísérelte zsebre tenni a saját képmásával ellátott leltári lapot. A sárgaréz szerkezetből azonban e pillanatban egy polírozott csipesz pattant ki, s finom, de ellentmondást nem tűrő mozdulattal elvette ujjai közül az összecsukott esernyőt, majd egy számozott vitrinbe süllyesztette.
Az úr elégedetten bólintott a látszólagos megőrzési szolgáltatásra, ám amikor hátrafordult volna a kijárat felé, a parketta nem engedelmeskedett. A padlóba épített sárgaréz sínek halk kattanással gördítették a pult mentén, egyenesen az üvegfülke feltáruló ajtaja felé.
A fülkében ülő, csíkos kabátos antikvárius hiába mutogatott vadul: a szék alatti nyílás egyetlen szisszenéssel rántotta le őt a mélyraktár felé vezető csúszdán. A megüresedett bársonyszék precízen fogadta az esernyős látogatót, akinek csuklójára a rögzítőbilincsek olyan puha, selymes kattanással simulnak rá, mint egy drága karóra.
Az üvegfülke ajtaja rázáródott, a sárgaréz tölcsér pedig halkan gurgulázni kezdett. A bolt bejárata feletti rézcsengő megszólalt, s a küszöbön egy újabb ázott kalapos alak bukkant fel. Az úr a fülkében önkéntelenül igazított egyet a gallérján, miközben a pult szélén egy apró, megmunkálatlan fémgomb kezdett halványan izzani.
– Rendkívül hatékony – jegyezte meg fanyar mosollyal, és megkísérelte zsebre tenni a saját képmásával ellátott leltári lapot. A sárgaréz szerkezetből azonban e pillanatban egy polírozott csipesz pattant ki, s finom, de ellentmondást nem tűrő mozdulattal elvette ujjai közül az összecsukott esernyőt, majd egy számozott vitrinbe süllyesztette.
Az úr elégedetten bólintott a látszólagos megőrzési szolgáltatásra, ám amikor hátrafordult volna a kijárat felé, a parketta nem engedelmeskedett. A padlóba épített sárgaréz sínek halk kattanással gördítették a pult mentén, egyenesen az üvegfülke feltáruló ajtaja felé.
A fülkében ülő, csíkos kabátos antikvárius hiába mutogatott vadul: a szék alatti nyílás egyetlen szisszenéssel rántotta le őt a mélyraktár felé vezető csúszdán. A megüresedett bársonyszék precízen fogadta az esernyős látogatót, akinek csuklójára a rögzítőbilincsek olyan puha, selymes kattanással simulnak rá, mint egy drága karóra.
Az üvegfülke ajtaja rázáródott, a sárgaréz tölcsér pedig halkan gurgulázni kezdett. A bolt bejárata feletti rézcsengő megszólalt, s a küszöbön egy újabb ázott kalapos alak bukkant fel. Az úr a fülkében önkéntelenül igazított egyet a gallérján, miközben a pult szélén egy apró, megmunkálatlan fémgomb kezdett halványan izzani.
Ebben a részben
Szereplők
- az-antikvarius
- az-esernyos-alak
- az-uj-vevo
Helyszín
- fo-helyszin
Előző jelenet szereplői
- az-esernyos-alak
- az-uj-vevo
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.