Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

391/2. A sárgaréz szalagrendszer — A téves leltárfiók

Szenes úr óvatosan feltápászkodott a barna papírhalomról, és megtisztította nadrágját a finom viaszportól. A feje felett süvítő teáskanna valójában egy sárgaréz nyomásszabályzó volt, amely egyenletes időközönként kis adag gőzt bocsátott ki magából.
Előtte végtelennek tűnő, árnyékos polcrendszerek terültek el. A raktári automatika halk sziszegéssel gurított elé egy bélelt fém kiskocsit. A kocsi oldalán felbukkanó rézoptika másodpercek alatt beolvasta a hajtókájára tűzött kísérőkártyát.
– Kérjük, foglaljon helyet a törékeny áruk számára fenntartott rekeszben – sziszegte egy rekedt sárgaréz tölcsér a falból.
Szenes úr nem szándékozott engedelmeskedni. Ehelyett kihúzta magát, és a tölcsérhez lépett.
– Hivatalos személy vagyok! – jelentette ki erélyesen. – Súlyos iktatási tévedés történt. Az aktatáskám a mennyezeten lóg, én pedig egyáltalán nem vagyok göngyöleg!
A rendszer rövid kattogás után kinyomtatott egy keskeny papírszalagot. „Göngyöleg-reklamáció regisztrálva. A sérült csomagolás javítására három tekercs barna ragasztószalag és páramentesítő gél kiutalva.”
A falnyílásból szürke szilikagéles tasakok hullottak Szenes úr tenyerébe, miközben a gurulókocsi mechanikus karjai finoman, de határozottan a 44-es számú polcrés felé terelték a méltatlankodó tisztviselőt.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • szenes-ur

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.