Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

390/7. A sárgaréz karok — A végleges leltározás

Szenes úr megremegő ujjal húzott egy határozott pipát a „Maximálisan elégedett” rubrikába. Azt remélte, ezzel a rövid mozdulattal végre feloldja a szektor zárlatát, és végre visszakapja a mennyezet alatt fityegő, pótolhatatlan aktatáskáját. A réztoll halkan kattant, a fémkorong egyetlen szisszenéssel rántotta be a kitöltött kérdőívet, a szellőzőből szűrődő baljós ketyegés pedig egy apró, csengőszerű hanggal hirtelen elhallgatott.
A kijárati ajtó feletti vakító kék fény azonban nem váltott zöldre. Ehelyett a mennyezeti csőpostából egy frissen nyomtatott, gőzölgő bizonylat gördült elő, miközben a periszkóp optikája lassú fordulattal a mellette terebélyesedő csomagra fókuszált. A papíron az automatika elszámolása állt: „Új gondviselő elégedettsége: száz százalék. A próbaidős iktató felvétele megtörtént.”
A fotel nagyságúra duzzadt csomag ekkor elégedetten rándult egyet. Oldalán két szabályos, viaszolt rés nyílt, amelyekből egy pár polírozott sárgaréz kar nyújtózott ki. Az egyik kar könnyedén leemelte a magasban lengedező aktatáskát, a másik pedig magabiztosan előhalászott belőle egy hivatalos pecsétnyomót. Szenes úr dermedten figyelte, ahogy az újdonsült hivatalnok beáztatja a bélyegzőt a tápanyag-pépbe, majd lágy, de ellentmondást nem tűrő mozdulattal Szenes úr zakójára nyomja a „Göngyöleg – Raktározásra átvéve” feliratot.
A rendszer nem Szenes úr véleményét kérdezte. A kérdőív a csomag minőségi visszajelzése volt a saját új beosztottjáról.
A szellőző mélyén ekkor gőzszisszenéssel elindult egy távoli teáskanna hosszas, magányos füttye.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • szenes-ur

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.