Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

389/4. A stopperóra ketyegése — A kényszerített táplálás

A csomagolósegéd megmarkolta a facsokrot idéző kanalat, miközben az ellenőr precíz mozdulatokkal kihúzta zsebéből az ezüstzsebellátós stopperóráját. A zellergőz sűrű fellege lassan átjárta a gótikus betűs fóliánsok lapjait, de a tisztségviselő tekintetében már nem a kételkedés, hanem a szolgálati alázat fénye égett.
– Az Erőnléti Fenntartási Irányelv hatodik cikkelye értelmében a vételezett tápanyagot pontosan nyolc perc és negyven másodperc alatt kell maradéktalanul elfogyasztani – jelentette ki az ellenőr kimérten, miközben hüvelykujjával lenyomta a stopper gombját. – Bármiféle fennmaradó zöldségmaradvány szerkezeti mulasztásnak minősül, és a teljes szektor azonnali fertőtlenítését vonja maga után.
A csomagolósegéd nem merte megkockáztatni a bürokratikus szanálást, így gyorsan a szájához emelte az ételt. Ám amint a kanál megérintette az edény alját, a tartály kettős falából fémes kattanás hallatszott, és a leves sűrűjéből egy apró, réztekercsre tekergő lyukszalag emelkedett ki.
Az ellenőr közelebb lépett, majd elégedetten bólintott a pulton gőzölgő szalagra.
– Ahogy sejtettem – mormolta szigorúan. – Ez nem puszta étkezés. Ez a raktárkészlet molekuláris átkódolási jegyzéke.
A szellőzőnyílásból ekkor mély, fémes dörrenés visszhangzott, s a főbejárat feletti nehéz gerenda alól lassan ereszkedni kezdett egy rozsdás vasrács.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • az-ellenor
  • csomagoloseged

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.