359/3. A gumicsizma besorolása — A prémium szolgáltatás

A sárga gumicsizmás úr elégedetten ingatta a fejét, és közelebb lépett a szekrényhez, hogy jobban szemügyre vegye a rézveretes intarziát. A padlódeszkák alól felszűrődő tompa darálás egy pillanatra elhalkult, majd egy sokkal mélyebb, ritmikus kattogás váltotta fel.
– Ez a hang… csodálatos! – jegyezte meg a vevő, miközben a pult alatti padlólap egy centit süllyedt a talpa alatt. – Kérem, mondja, hogy ez a padlófűtés előszobája! Vagy esetleg egy beépített talpmasszírozó a várakozó ügyfeleknek?
Az antikvárius idegesen megköszörülte a torkát, és megpróbálta a számlálótömböt a vevő és a szekrény közé strictly betolni. A rézszerkezet azonban nem állt meg az esernyőnél. A kulcslyukból újabb papírcsík tekergett elő, ezúttal halványpiros tintával nyomtatva.
– Valóban… roppant figyelmes a berendezés – mormolta az antikvárius, miközben óvatosan hátrált egy lépést. – Bár én a helyében tennék egy lépést hátra. A minőségbiztosítási mérés olykor túlságosan is alapos.
A vevő azonban mit sem sejtve hajolt a friss bizonylat fölé. A csíkon apró betűkkel ez állt: „TULAJDONOS CSOMAGOLÁSI KATEGÓRIÁJA: VÍZHATLAN KÜLSŐ RÉTEG (SÁRGA). AJÁNLOTT TÁROLÁSI HŐMÉRSÉKLET: MÉLYRAKTÁR, 4-ES REKESZ.”
Mielőtt az antikvárius közbeléphetett volna, a szekrény aljából egy újabb, plüssbélésű rézkar emelkedett ki, és finoman, szinte udvariasan átkarolta a vevő sárga gumicsizmáját. A férfi elragadtatottan elmosolyodott, meggyőződve arról, hogy a bolt prémium szintű cipőápolási szolgáltatásban részesíti.