Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

290/7. A feldolgozás – A prémium címke titka

Mr. Henderson meglepetten bámulta az obszidiánfekete szemüveget, amelynek egyik szárát egy finoman kattogó sárgaréz fogaskerék helyettesítette. Az Antikvárius, aki sosem vesztette el teljesen a szakmai tartását – még akkor sem, ha a memória lassan köddé vált körülötte –, felvette a bársony fiókból a fura szerkezetet. „Nos, Hendersonom, úgy tűnik, ez nem egy prémium felejtés-visszahívó toll. Valószínűleg egy modern, archívum-specifikus olvasóeszköz. A sötét lencsék arra utalnak, hogy valami mélységesen… *láthatatlan* dolog feltárására szolgál.”
Mr. Henderson, aki még mindig a lyukasztott papírt szorongatta, bizonytalanul bólintott. „És mit látunk vele? Az elveszett emlékeinket, mint egy vetítés?” Az Antikvárius szemügyre vette az objektumot, megforgatta, és a lencsébe pillantott. „Nem. Ez fordítva működik. Feltételezem, hogy ez a rendszer *felénk* vetít. Vagy inkább… *rád*.” Azzal finoman, de határozottan Mr. Henderson fejére csúsztatta a furcsa szemüveget. A fogaskerék egy pillanatra halkabban kattogott, majd ritmusosan felgyorsult.
Mr. Henderson pislogott. „És most? Látok valamit?” kérdezte, miközben próbálta fókuszálni a tekintetét a vakító fehérségben. Az Antikvárius tágra nyílt szemmel meredt rá. „Nem, Hendersonom. Te nem látsz. Én viszont látok. És ez egészen… tanulságos.”
Az Antikvárius arca, bár továbbra is igyekezett a hidegvérű szakértő benyomását kelteni, egyre jobban elváltozott. Mr. Henderson homloka felett, a sötét lencséjű szemüveg kerete által behatárolt területen, egy halvány, mégis élesen világító, digitális szöveg jelent meg. Betűi aprók voltak, de tökéletesen olvashatók, mintha egy rendszerező címke villódzna a semmiből. Az Antikvárius felolvasta, hangja lassan, mintha egy belső viccet próbálna megemészteni: „Tétel: 290/7. Prémium Felejtés Minta. Státusz: Feldolgozás Alatt. Sors: Újrahasznosítás.”
Mr. Henderson zavartan kapkodta a fejét. „Mit olvas? Milyen tételt? Mi van újrahasznosítás alatt?” De az Antikvárius már nem neki válaszolt. A pult halkan sziszegve újra megmozdult. A bársony fiók, amelyből a szemüveg előkerült, most egy másik, mélyebben rejtőző rést nyitott meg, ahonnan egy jellegzetes, friss papír illata áradt. Egy illat, amely egyetlen emberi lény emlékében sem szerepelhetett már, csak a legújabb, legtisztább lapok illatául szolgálhatott.
Ebben a részben

Szereplők

  • az-antikvarius
  • mr-henderson

Helyszín

  • melyraktar

Előző jelenet szereplői

  • az-antikvarius
  • mr-henderson

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.