Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
290/3. A papírkulcs — A múlt elpárolgása
Az illatos por azonnal belepte az Antikvárius kopaszodó fejtetejét. Úgy festett a szürkés masszában, mint egy porcukorral alaposan megszórt, ám végtelenül pánikba esett kuglóf.
"Levendula," tüsszentette az Antikvárius, miközben a folyékony papírmasé már a combjáig ért. "Csak aroma. Stresszoldó. A prémium klubok sajátja. Tisztítja a memóriát. Ne aggódjon, Henderson!"
"A nadrágom szakad!" kiáltott le Henderson a magasból, a napernyő kampójába kapaszkodva. "És a nevem... mi is a keresztnevem? Nem tudom! Semmit sem tudok!"
"Amnéziás marketing," magyarázta a masszában gázoló férfi, bár a hangja már remegett a félelemtől. "Így törlik a régi könyvtartozásokat. Rendkívül elegáns. De mégis... roppant ijesztő."
Az ezüstvilla ekkor hirtelen megállt a levegőben. A sárgaréz kulcslyuk kékes fénnyel izzani kezdett, és a sötét nyílásból apró, szívó hang hallatszott. Henderson kezében a forró papírlap hirtelen magától összehajtogatta magát. A sarka megkeményedett, sárgaréz színűvé vált, míg végül egy apró, recés kulccsá alakult át.
"Dugja be!" kiáltott fel az Antikvárius, miközben a lába már teljesen beragadt. "Gyorsan! Mielőtt elfelejtem a saját boltom nevét is!"
Henderson remegő ujjakkal a kulcslyukhoz irányította a papírkulcsot. A villa vákuumszerű ereje szinte rántotta a kezét. Egy száraz, csontrepesztő kattanás visszhangzott a mélyraktárban, és a mennyezeti csövekből jéghideg, sötét folyadék kezdett szivárogni, miközben a falak mélyén egy óriási fogaskerék nehézkesen elindult hátrafelé.
"Levendula," tüsszentette az Antikvárius, miközben a folyékony papírmasé már a combjáig ért. "Csak aroma. Stresszoldó. A prémium klubok sajátja. Tisztítja a memóriát. Ne aggódjon, Henderson!"
"A nadrágom szakad!" kiáltott le Henderson a magasból, a napernyő kampójába kapaszkodva. "És a nevem... mi is a keresztnevem? Nem tudom! Semmit sem tudok!"
"Amnéziás marketing," magyarázta a masszában gázoló férfi, bár a hangja már remegett a félelemtől. "Így törlik a régi könyvtartozásokat. Rendkívül elegáns. De mégis... roppant ijesztő."
Az ezüstvilla ekkor hirtelen megállt a levegőben. A sárgaréz kulcslyuk kékes fénnyel izzani kezdett, és a sötét nyílásból apró, szívó hang hallatszott. Henderson kezében a forró papírlap hirtelen magától összehajtogatta magát. A sarka megkeményedett, sárgaréz színűvé vált, míg végül egy apró, recés kulccsá alakult át.
"Dugja be!" kiáltott fel az Antikvárius, miközben a lába már teljesen beragadt. "Gyorsan! Mielőtt elfelejtem a saját boltom nevét is!"
Henderson remegő ujjakkal a kulcslyukhoz irányította a papírkulcsot. A villa vákuumszerű ereje szinte rántotta a kezét. Egy száraz, csontrepesztő kattanás visszhangzott a mélyraktárban, és a mennyezeti csövekből jéghideg, sötét folyadék kezdett szivárogni, miközben a falak mélyén egy óriási fogaskerék nehézkesen elindult hátrafelé.
Ebben a részben
Szereplők
- az-antikvarius
- mr-henderson
Helyszín
- melyraktar
Előző jelenet szereplői
- az-antikvarius
- mr-henderson
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.