Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
286/5. A selyembélés titka — A mechanikus végrehajtás
Az óraszerkezet fémes kattogása hirtelen elhallgatott, s a díszdoboz bordó selyembélése lassan, de határozottan emelkedni kezdett a sarkokban, mintha egy láthatatlan kéz feszítené meg a textil alatt futó zsinórokat. A miniatűr ellenőr egykedvűen hamuzott Henderson még megmaradt lakkcipőjének orrára, majd noteszéből kitépett egy hajszálvékony papírlapot, és mint egy apró papírrepülőt, a társaság felé pöccintette.
A papírka pontosan az Antikvárius orra előtt landolt. A férfi kibontotta, és a szeméhez emelte zseb-nagyítóját. „Fizetési felszólítás hátralékos létezési illeték címén” – olvasta fel suttogva, miközben a Köpcös úr gyanakvón méregette a doboz falait, amelyek mintha centiméterenként közeledtek volna egymáshoz. Az új vevő idegesen matatott a mellényzsebében, de csak egy félbevágott színházjegyet talált, ami aligha számított elfogadható valutának ebben a zárt ökoszisztémában.
– Ha nem egyenlítjük ki a hiányt, a rendszer egyszerűen felszámolja a fizikai kiterjedésünket – magyarázta az Antikvárius, miközben precíziós csipeszével óvatosan megkocogtatta az ellenőr apró, rézveretes noteszét. – A törvény szerint a nem fizető tételek automatikusan visszaalakulnak alapanyaggá. Jelen esetben fonalakká és ragasztóvá.
Henderson rémülten nézte, ahogy a gyapjúzoknijából egy vékony szál önálló életre kelve elkezd lefejtődni, és egyenesen a doboz egyik sarki kulcslyukába fúródik, mint valami éhes hernyó. A padló dőlésszöge megváltozott, s a háttérben, a sötét sarok mélyén valami apró, sárgaréz alkatrész halkan megcsörrent, mintha egy újabb, még nagyobb gépezet fogaskereke indult volna be a bélés alatt.
A papírka pontosan az Antikvárius orra előtt landolt. A férfi kibontotta, és a szeméhez emelte zseb-nagyítóját. „Fizetési felszólítás hátralékos létezési illeték címén” – olvasta fel suttogva, miközben a Köpcös úr gyanakvón méregette a doboz falait, amelyek mintha centiméterenként közeledtek volna egymáshoz. Az új vevő idegesen matatott a mellényzsebében, de csak egy félbevágott színházjegyet talált, ami aligha számított elfogadható valutának ebben a zárt ökoszisztémában.
– Ha nem egyenlítjük ki a hiányt, a rendszer egyszerűen felszámolja a fizikai kiterjedésünket – magyarázta az Antikvárius, miközben precíziós csipeszével óvatosan megkocogtatta az ellenőr apró, rézveretes noteszét. – A törvény szerint a nem fizető tételek automatikusan visszaalakulnak alapanyaggá. Jelen esetben fonalakká és ragasztóvá.
Henderson rémülten nézte, ahogy a gyapjúzoknijából egy vékony szál önálló életre kelve elkezd lefejtődni, és egyenesen a doboz egyik sarki kulcslyukába fúródik, mint valami éhes hernyó. A padló dőlésszöge megváltozott, s a háttérben, a sötét sarok mélyén valami apró, sárgaréz alkatrész halkan megcsörrent, mintha egy újabb, még nagyobb gépezet fogaskereke indult volna be a bélés alatt.
Ebben a részben
Szereplők
- a-kopcos-ur
- az-antikvarius
- az-uj-vevo
- mr-henderson
Helyszín
- antikvarium-hatso-szobaja
Előző jelenet szereplői
- a-kopcos-ur
- az-antikvarius
- az-uj-vevo
- mr-henderson
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.