Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

285/5. A szárítási ciklus — A zsugorodó valóság

A sűrű, fehér gőz felhője olyan sebességgel borította el a galériát, mintha egy elszabadult gőzmozdony fordult volna be a festményállványok között. A hőség pillanatok alatt elszívta a levegőből a nedvességet; a térdig érő víz nem egyszerűen apadni kezdett, hanem sisteregve elpárolgott, mintha soha nem is létezett volna.
Amikor a gőz lassan feloszlott, a látvány teljesen megváltozott. A parketta csontszárazon sziporkázott, a falakon lógó olajfestmények vásznai pedig úgy megfeszültek a hirtelen dehidratációtól, hogy a ráfestett alakok arckifejezése komikusan eltorzult. Mr. Henderson meglepetten tapasztalta, hogy a nadrágja szára bő három centivel rövidebb lett, és a bokáját szabaddá téve tapadt a lábára.
„A hatékonyság lenyűgöző!” – áradozott az Új Vevő, miközben kiporolta szárított zakójának hajtókáját. „A nedves akvarellből szinte azonnal szárazkerámia lett! Ez a galéria nem csupán kiállítótér, hanem egy gőzhajtotta reneszánsz!”
A Köpcös úr mélyet sóhajtott, majd lehajolt a parkettán mozdulatlanul heverő sárgaréz rákért. A fémrák kis ollói még utoljára kattantak egyet, száraz fémport pöffentettek a levegőbe, majd visszahúzódtak a fémhéj alá.
A galéria csendjében ekkor a hátsó szoba ajtaja felől egy halk, ütemes fa csikorgása törte meg a sivatagi hőséget.
Ebben a részben

Szereplők

  • a-kopcos-ur
  • az-uj-vevo
  • mr-henderson

Helyszín

  • fo-helyszin

Előző jelenet szereplői

  • a-kopcos-ur
  • az-uj-vevo
  • mr-henderson

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.