Véget nem érő történet

Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő

284/5. A vízi jegyzőkönyv — A desztillált valóság

A Kalauz, miután gondosan bepötyögte az összes, „nem standard vízi jelenséggel” kapcsolatos adatot, felemelte tekintetét a táblagépéről. Az apró halacska épp egy lebegő, barokk keretes festmény alatt húzott el, mintha csak az lenne a természetes élőhelye. A zöld fény már nem villogott, hanem stabilan, biztatóan izzott, jelezve, hogy az adatok továbbítása sikeresen megtörtént valahová, a „rendszer” azon mélyebb rétegeibe, ahová csak a legmegbízhatóbb bürokraták látnak be.
„Vízállás-változás rögzítve,” jelentette ki hangosan, de mégis magában. „A *Kozmikus Nedvek Áramlási Iránya* megfelel a várakozásoknak. A *metró szeg* pozíciója… nos, az egy *mozgó kiállítási tárgy* státuszba került, melynek útvonala egyelőre *folyamatos felülvizsgálat* alatt áll.” Ekkor pillantott a Köpcös úrra, aki épp egy vízbe esett szobrot próbált egy horgászbottal kihalászni, miközben Mr. Henderson a feje fölött tartott kalapját rázogatta, mintha azzal akarná elűzni a nedvességet. Az Új Vevő eközben boldogan csobbant a plafonról lecsorgó víz alatt, mintha egy exkluzív esőinstalláció részese lenne.
„Látom, Köpcös úr,” folytatta a Kalauz, teljes közömbösséggel a körülötte uralkodó káosz iránt, „a *furcsa desztilláló gép* most már az *Áramlási Irány Rendszer* központi elemeként működik. Dicséretes az *alkalmazkodó művészeti installáció*.” A Köpcös úr erre csak fuldokló hangot adott ki, ami vagy egyetértés, vagy a torkánál szorongó víz jele lehetett. Mr. Henderson felmordult: „Desztilláló? Ez egy lyukas csőrendszer! Mi a fene van itt?!”
A Kalauz ekkor megvetően nézett Mr. Hendersonra. „Henderson úr, a *desztilláló gép* nem csupán *művészeti installáció*, hanem az *engedélyezett vízáramlás-szabályozó egység* is egyben. A *kozmikus nedvek* áramlása ezen keresztül biztosítja az *optimális páratartalmat* a *különleges gyűjtemény* számára. A jegyzőkönyv pontosan rögzíti, hogy a galéria, mint *Áramlási Irány Rendszer Tesztlétesítmény*, milyen *vízállás-változásokra* van optimalizálva.” A zöld fény a táblagépen halványan pislákolt, mintha utoljára figyelmeztetne.
„Minden rendben van,” mondta a Kalauz, lassan elfordulva. „A *rendszer* működik. A *bürokrácia dagálya* végül mindent elrendez.” Ezzel a megjegyzéssel, anélkül, hogy megvárta volna a reakciókat, a Kalauz elegánsan kilépett a vízzel elárasztott galériából. A bejárati ajtó nyikorogva csukódott be mögötte, és a kintről beszűrődő fény egy pillanatra megvilágította a vízen úszó apró halat, amely most egyenesen a Köpcös úr szájából kicsúszó szivar felé úszott.
Az Új Vevő, a vízbe merülve, ujjával megérintette a szivar úszó végét. A plafonról újabb, vastag sugár zúdult alá, épp a Kalauz távozása után, de most már nem is hangzott olyan baljósan, csak egyenletes, halk zúgás kísérte. Valahol mélyen, a galéria falai közül, egy ismeretlen, ritmikus kattogás hallatszott, mintha valami új gépezet indult volna be, vagy egy régi, ismerős mechanizmus vett volna fel egy soha nem hallott tempót.
Ebben a részben

Szereplők

  • a-kalauz
  • a-kopcos-ur
  • az-uj-vevo
  • mr-henderson

Helyszín

  • fo-helyszin

Előző jelenet szereplői

  • a-kalauz
  • a-kopcos-ur
  • az-uj-vevo
  • mr-henderson

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.