Véget nem érő történet

2222 · Nap-Imre

Az elfeledett elosztó

Alinda megvárta, míg az átjárót lezáró acéllemezek fémes robajjal a helyükre reppentek, majd hangtalanul csúszott be a vezérlőfülke alatti függőleges aknaágba. A szűk csőben sűrű, állott levegő fogadta. A falakba karcolt régi évszámok – köztük a 2050-es dátumok – arról árulkodtak, hogy ezt a járatot még az első beköltözők vájták ki, amikor a kolónia lakói végleg beszorultak a föld alá.
A nagymamája emlékeiben a 2050 előtti kor még tele volt fénnyel és szabad térrel, de Alinda számára ez a zárt fémvilág jelentette az egyetlen ismert valóságot. Az örökölt fogság szorításában mégis ott bujkált benne a meggyőződés: a szülei és nagyszülei által kiépített titkos alagutak nemcsak menedéket jelentenek, hanem kiutat is a gépies sötétségből. A fém falak nemcsak bezárták őket, hanem meg is őrizték az elfeledett szabad élet nyomait.
Óvatosan ereszkedett lejjebb a rozsdás hágcsókon, míg el nem érte az L-szektor feletti elosztópontot. A résen át meleg, száraz légáramlat csapta meg az arcát – a régi szellőzővezeték még működött. Ha sikerül elérnie a tartalék kapcsolótáblát, mielőtt az Őrszemek beindítják a büntetőáramkört, értesítheti a szektort, és időt nyerhet a nagymamának. A fémcső mélyén felcsillanó halvány derengés reménnyel töltötte el: a kolónia falai között is létezett egy útvonal, amit az Őrszemek sosem tudtak teljesen az uralmuk alá hajtani.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda

Helyszín

  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • orszemb
  • orszemek

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.