Véget nem érő történet

2222 · János Szikra

A zsilip túloldalán

G302 hirtelen megállt egy nehéz, rozsdásodó vasajtó előtt, amelynek zsanérjai közül sűrű, fekete olaj szivárgott. Felettük a rézkábelek egy szűk, függőleges aknába futottak fel, ahonnan fojtogató, ózonos meleg áradt. A férfi megmarkolta a kézi lezáró kart, és kihívóan nézett a fiatalokra.
– Ez az utolsó zsilip a külső gyűrű előtt – sziszegte G302, hangjában baljós feszültséggel. – Ha meghúzom ezt a kart, a mögöttünk lévő járatot elárasztja a túlnyomásos gőz, és nincs visszaút a celláinkhoz. Vagy átmegyünk, vagy itt rohadunk meg, amikor az Őrszemek lezárják a szektort. Na, János? Mi lesz veled, ha odaát nincs semmi, csak a csupasz falak?
János nem hátrált meg. Lépett egyet a csöpögő mennyezet alatt, és a sötétben önkéntelenül is Alinda felé nyújtotta a kezét. Ujjai hozzáértek a lány durva rongyba tekert, sebes tenyeréhez. A hideg, fojtogató nyirkosságban ez az érintés olyan forró volt, mint a dinamóterem izzó tekercsei; egy tiltott, néma szövetség a fém és a magány világában. Alinda nem húzta el a kezét, szorítása kemény volt és elszánt.
– Húzd meg – mondta Alinda G302-nek, hangja nem remegett. – Nem megyünk vissza pedált hajtani.
G302 arcára vicsorgó grimasszal rántotta le a vasat. A fogaskerekek sikoltva indultak be, a nehéz acéllap lassan ereszkedni kezdett, elvágva a visszautat. A sötétségből feltámadó gőz és a bezártság fojtogató feszültsége egyszerre nehezedett rájuk, miközben a zuhanó fém árnyékában csak egymás zihálását hallották.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • g302
  • janos-g534

Helyszín

  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • g302
  • janos-g534

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.