2222 · Nagyóska
A székhely árnyékában
A rozsdás szellőzőrács mögött már hallani lehetett a Kolónia esti műszakváltásának tompa, ütemes dübörgését. A fémbordák között szivárgó hideg levegő végigsimított Alinda arcán, ahogy a C-szektor felé vezető szűk átjáróba terelte a kis csapatot. Az Új Lakó léptei bizonytalanok voltak, minden egyes fémes koppanásnál összerezzent, mintha maga a padló akarná elnyelni.
Nagymama egy pillanatra megtorpant a sötétben, és meleg, ráncos kezét a fiú reszkető vállára tette.
– Régen, tudod, a naplemente után nem kellett kiszámolni, mennyi levegőt használsz – suttogta halkan, hangjában a régi idők elmosódott, gyengéd nosztalgiájával. – Csak ültünk a nyitott ablaknál, és a szél ingyen jött. Ne félj, gyermekem, a szívverésedet nem tudják elvenni tőled.
A nosztalgia melege azonban nem állította meg a szektor határán villogó sárga jelzőfényt. A mellékág kereszteződésénél a nyomásérzékelő szelepek halkan sziszegni kezdtek. Egyértelmű volt: ha hárman lépnek át egyszerre az ellenőrző zónán, a hálózat azonnal túlterhelést jelez, és a legközelebbi Őrszem automatikusan elindul a jel irányába.
Alinda megtorpant az elágazásnál. Az Új Lakó sorsa ott dőlt el a szeme előtt. Ha hátrahagyják a sötét szervizjáratban, míg ők előremennek kijátszani a számlálót, a fiú a félelemtől talán soha nem talál ki a csövek közül. Ha viszont magukkal húzzák, mindhármuk túlélése kockára kerül.
– Gyere – nyúlt vissza Alinda határozottan, megragadva a fiú kabátujját, és behúzta őt a karbantartó akna árnyékába. – Együtt megyünk át, még ha a holnapi fejadagunk bánja is.
Nagymama egy pillanatra megtorpant a sötétben, és meleg, ráncos kezét a fiú reszkető vállára tette.
– Régen, tudod, a naplemente után nem kellett kiszámolni, mennyi levegőt használsz – suttogta halkan, hangjában a régi idők elmosódott, gyengéd nosztalgiájával. – Csak ültünk a nyitott ablaknál, és a szél ingyen jött. Ne félj, gyermekem, a szívverésedet nem tudják elvenni tőled.
A nosztalgia melege azonban nem állította meg a szektor határán villogó sárga jelzőfényt. A mellékág kereszteződésénél a nyomásérzékelő szelepek halkan sziszegni kezdtek. Egyértelmű volt: ha hárman lépnek át egyszerre az ellenőrző zónán, a hálózat azonnal túlterhelést jelez, és a legközelebbi Őrszem automatikusan elindul a jel irányába.
Alinda megtorpant az elágazásnál. Az Új Lakó sorsa ott dőlt el a szeme előtt. Ha hátrahagyják a sötét szervizjáratban, míg ők előremennek kijátszani a számlálót, a fiú a félelemtől talán soha nem talál ki a csövek közül. Ha viszont magukkal húzzák, mindhármuk túlélése kockára kerül.
– Gyere – nyúlt vissza Alinda határozottan, megragadva a fiú kabátujját, és behúzta őt a karbantartó akna árnyékába. – Együtt megyünk át, még ha a holnapi fejadagunk bánja is.
Ebben a részben
Szereplők
—
Helyszín
—
Előző jelenet szereplői
- alinda
- az-uj-lako
- nagymama
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.