Véget nem érő történet

2222 · János Szikra

A félrevezető zaj

Alinda kilépett a szervizakna homályából, és óvatosan belökte az L-14-es fülke vékony fémlemez ajtóját. A nagymama riadtan rejtette a szürke munkászubbonya alá a Jánostól kapott hőmegtartó kelmét. Amikor meglátta az unokáját, a megszokott szigor azonnal visszatért az arcára, de a sovány ujjai meg-megremegtek a szövet szélén.
– A dinamóteremben kéne lenned – suttogta a nagymama, miközben riadtan hallgatózott az ajtórésnél. – Ha az Őrszemek észreveszik, hogy elhagytad a kijelölt sávot, lefelezik a holnapi kalóriafejadagodat. Ugye nem látott senki?
– Láttam a G534-est – mondta Alinda halkan. Nem számonkérés volt a hangjában, hanem megdöbbenés. A kolónia törvényei szerint a nem engedélyezett javak megosztása és a felesleges kapcsolattartás súlyos vétségnek számított, ami azonnali átcsoportosítással járt.
Mielőtt az öregasszony válaszolhatott volna, a folyosó távoli végén éles, sziszegő hang törte meg a csendet. Egy Őrszem lépegető egységének fémes léptei visszhangoztak a csövek között, a falakon végigpásztázó optikai érzékelő vörös fénye pedig vészesen közeledett a lakófülke felé.
Ekkor a szomszédos keresztjárat árnyékából hirtelen előlépett János. Ahelyett, hogy meglapult volna a sötétben, szándékosan egy elhasznált fémalkatrészt ejtett a recsegő padlólemezre. A csörömpölés azonnal elterelte a járőr figyelmét: a vörös érzékelősugár átváltott a férfi irányába, s a gép elindult felé. János a vállán át egyetlen futó pillantást vetett a fülke felé, s tekintetében a lelepleződéstől való félelem mellett dacos elszántság égett.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • janos-g534
  • nagymama

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.