Véget nem érő történet

2222 · Téli-Eszter

A felfelé vezető vezeték

A sárga fény ütemes villogása végiglüktetett a nyirkos szervizakna falain. A nagymama csontos markával azonnal a porlepte kapcsolótáblára csapott, próbálva elnyomni az elosztó sípolását, de a jelzés már elindult a központi hálózat felé.
– Futnunk kell, mielőtt a szektorzárat ránk engedik! – sziszegte a nagymama, és hangjában most először nem a puszta düh, hanem a puszta életösztön uralkodott. – Ha az Őrszemek bevizsgálják ezt az ágat, mindannyiunkat a kollektív megcsapolás vádjával visznek a négyes tartályhoz!
Az új lakó azonban nem mozdult. A villogó lámpa fényénél megragadta a falból kiálló kábelköteget, amely nem lefelé, a generátorokhoz vezetett, hanem meredeken felfelé, a legfelső szektor irányába.
– Felfelé viszik – mondta rekedten, és ujjai feketék lettek a fémporos olajtól. – Nem a központi fűtésre megy az erőnk. A kupola felé pumpálják. Ott, ahol a régi vezetők utódai élnek. Azok, akik a napfény örököseinek nevezik magukat, míg mi odalent elsorvadunk a pedálok felett.
– Nem örökösök azok, hanem tolvajok! – vágott közbe Alinda, és megragadta a vezeték mellé szorított, fémbe karcolott kapcsolási rajzot. A lemez hideg volt és szúrós, de nem engedte el. – A nagyszüleink még látták a nyílt eget, de minket arra neveltek, hogy az életünk csak energiatartalék a gépeknek.
A járat távoli végén éles, fém a fémen csikorgó hang visszhangzott: a szektorajtó hidraulikája megindult. Nem volt több idő a vitára; a nagymama megragadta mindkét fiatal ruháját, és visszarángatta őket a sötét szervizalagút felé, mielőtt a biztonsági reteszek végleg lezárták volna a kiszivattyúzott munkás sírját.
Ebben a részben

Szereplők

—

Helyszín

—

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • az-uj-lako
  • nagymama

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.