Véget nem érő történet

2222 · Nagyóska

A dac rézdrótja

Alinda óvatosan a zsebébe csúsztatta a megsárgult fotót, mintha a papír vékony rostjai között valódi, lüktető melegség lakozna. Nem hagyhatta, hogy a fém és a rideg áramkörök világa teljesen feleméssze azt, ami még megmaradt belőlük. g302 dühösen megrázta a fejét, és a zsebéből előhúzott vékony rézdrótra mutatott. „Ha most nem lépünk, holnapra már a lábunkat sem bírjuk felemelni a pedálról” – sziszegte, hangjában a tehetetlen düh szikrázott. János-g534 bólintott, sötét tekintete a fülke-14 sarkában lévő, meglazult szellőzőrácsra tévedt. Tudták, hogy a generátor-egység felé vezető régi, elfeledett csöveken át még kijátszhatják az Őrszemek figyelmét.
A nagymama halvány, biztató mosollyal intett nekik, miközben visszaült a sarokba, készen arra, hogy elterelje az esetlegesen benéző ellenőrök figyelmét. Alinda elsőként kúszott be a szűk, poros járatba, mögötte a fiúk követték a fém fojtogató visszhangját. A levegő itt lenti, fojtó és olajszagú volt, de az emlékkép a zöld rétről még mindig ott égett a lány szeme előtt. Ez adta az erőt, a makacs dacot, ami nem mérhető wattokban vagy amperes büntetésekben.
Ahogy elérték a generátor-egység feletti rácsot, látták az alattuk lüktető, hatalmas acélhengereket, amelyek a kolónia életét biztosították. g302 kicsavarta a dróttekercset, felkészülve arra, hogy megbuherálja az L-szektor fogyasztásmérőit. János finoman megfogta a kezét, intve, hogy várjon, amíg az Őrszem nehéz léptei elhaladnak alattuk. Itt, a sötétben, a gépek zajában dőlt el, hogy egyszerű energiaforrássá válnak-e, vagy megőrzik a bennük pislákoló embert.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • g302
  • janos-g534
  • nagymama

Helyszín

  • fulke-14
  • generator-egyseg

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • g302
  • janos-g534
  • nagymama

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.